A mérőeszközök jellemzőinek leírására használt fogalmak némelyike egyaránt alkalmazható egy mérőműszerre, egy mérőátalakítóra vagy egy mérőrendszerre, és a hasonlóság alapján ugyancsak alkalmazható egy mértékre vagy egy anyagmintára is.
A mérőrendszer bemenőjelét gerjesztésnek, a kimenőjelét válasznak lehet nevezni.
Ebben a fejezetben a mérendő mennyiség azt a mennyiséget jelenti, amelyet ráadunk a mérőeszközre.
5.1. névleges tartomány
A mérőeszköz szabályozó szerveinek adott beállítása esetén lehetséges értékmutatások összessége.
MEGJEGYZÉS: A névleges tartományt általában alsó és felső határaival adják meg, például: 100 0C-tól 200 0C-ig. Ha az alsó határ nulla, a névleges tartományt rendszerint felső határával jellemzik: például: a 0 V-tól 100 V-ig terjedő névleges tartományt 100 V névleges tartományként adják meg.
5.2. átfogás
A mérőeszköz névleges tartományát határoló két érték különbségének abszolút értéke.
PÉLDA: Ha a névleges tartomány -10 V-tól +10 V-ig terjed, akkor az átfogás 20 V.
MEGJEGYZÉS: A legnagyobb és a legkisebb érték különbségét bizonyos szakterületeken tartománynak is nevezik.
5.3. névleges érték
A mérőeszköz valamely jellemzőjének kerekített vagy közelítő értéke, amely támpontot ad a mérőeszköz használatához.
5.4. mérési tartomány
Azoknak a mérendő mennyiség értékeknek az összessége, amelyeknél a mérőeszköz hibájának a specifikált határok között kell lennie.
MEGJEGYZÉS: A hibát a konvencionális valódi értékhez viszonyítva határozzák meg.
5.5. előírt működési feltételek
Használati feltételek, amelyek teljesülése esetén a mérőeszköz előírt metrológiai jellemzőinek a megadott határok között kell lennie.
MEGJEGYZÉS: Az előírt működési feltételek általában a mérendő mennyiség és a befolyásoló mennyiségek tartományait vagy előírt értékeit specifikálják.
5.6. határfeltételek
Szélsőséges feltételek, amelyeket a mérőeszköznek károsodás és előírt metrológiai jellemzőinek leromlása nélkül kell elviselnie, ha azt követően ismét az előírt működési feltételek közé kerül.
MEGJEGYZÉS: A tárolási, szállítási és működési határfeltételek különbözőek lehetnek. A határfeltételek magukba foglalhatják a mérendő mennyiség és a befolyásoló mennyiségek határértékeit.
5.7. referenciafeltételek
A mérőeszköz működésének vizsgálatához, vagy a mérési eredmények összehasonlításához előírt használati feltételek.
MEGJEGYZÉS: referenciafeltételek a mérőeszközre ható befolyásoló mennyiségekre általában referenciaértékeket vagy referencia tartományokat írnak elő.
5.8. műszerállandó
Együttható, amellyel a közvetlen értékmutatást meg kell szorozni ahhoz, hogy a mérendő mennyiségnek a mérőeszköz által jelzett értéke, vagy a mérendő mennyiség kiszámításához használandó érték adódjon.
MEGJEGYZÉS: Az egyskálás, több mérési tartományú mérőeszköznek több műszerállandója van, amelyek például a méréshatárváltó különböző állásainak felelnek meg. Ha a műszerállandó 1-gyel egyenlő, akkor azaz eszközön általában nincs feltüntetve.
5.9. válaszfüggvény
A bemenőjel és a kimenőjel közötti, meghatározott feltételek esetén fennálló összefüggés.
PÉLDA: Egy hőelem elektromos erejének függése a hőmérséklettől.
MEGJEGYZÉS: Az összefüggés kifejezhető matematikai egyenlettel, táblázattal vagy grafikonnal. Ha a bemenőjel az idő függvényében változik, akkor a válaszfüggvény egyik formája az átviteli függvény (a kimenőjel Laplace-transzformáltja osztva a bemenőjel Laplace-transzformáltjával.)
5.10. érzékenység
A mérőeszköz kimenőjelének megváltozása osztva a bemenőjel megfelelő megváltozásával.
MEGJEGYZÉS: Az érzékenység függhet a bemenőjel értékétől.
5.11. érzéketlenségi küszöb
A bemenőjel lehetséges legnagyobb lassú és monoton változása, amely még nem idéz elő érzékelhető változást a mérőeszköz kimenőjelében.
MEGJEGYZÉS: Az érzéketlenségi küszöb függhet például a (belső vagy külső) zajtól, vagy a súrlódástól. Értéke függhet a gerjesztéstől is.
5.12. felbontóképesség (értékmutató szerkezeté)
Az értékmutató szerkezet által megjelenített és egyértelműen megkülönböztethető értékmutatások legkisebb különbsége.
MEGJEGYZÉS: Digitális értékmutató szerkezet esetén ez az utolsó értékes jegy egységnyi megváltozásának megfelelő változás az értékmutatásban. A fogalom regisztrálóra is értelmezhető.
5.13. holtsáv
Az a legnagyobb tartomány, amelyen belül a bemenőjel mindkét irányban változhat anélkül, hogy a mérőeszköz kimenőjelében változást okozna.
MEGJEGYZÉS: A holtsáv nagysága függhet a bemenőjel változásának mértékétől is. A holtsávot néha szándékosan növelik meg azért, hogy csökkentsék a bemenőjel kis változásai következtében fellépő kimenőjel ingadozásokat.
5.14. stabilitás
A mérőeszköznek az a képessége, hogy metrológiai jellemzőit időben folyamatosan megőrzi.
MEGJEGYZÉS: Ha a stabilitás nem az időre, hanem egyéb mennyiségre vonatkozik, akkor azt egyértelműen közölni kell. A stabilitás mennyiségileg többféleképpen is jellemezhető, például: azzal az időtartammal, amely alatt a metrológiai jellemző egy előírt értékkel megváltozik, a jellemző meghatározott időtartam alatt bekövetkező megváltozásával.
5.15. visszahatásmentesség (transzparencia)
A mérőeszköznek az a tulajdonsága, hogy nem befolyásolja a mérendő mennyiség értékét.
PÉLDA: a mérleg visszahatásmentes; a mérendő közeget melegítő ellenálláshőmérő nem visszahatásmentes.
5.16. drift
A mérőeszköz valamely metrológiai jellemzőjének lassú változása.
5.17. beállási idő
Azaz időtartam, amely a bemenőjel meghatározott mértékű, gyors megváltoztatásától addig telik el, amíg a kimenőjel eléri és előírt határokon belül megtartja állandósult értékét.
5.18. pontosság
A mérőeszköznek az a tulajdonsága, hogy a mérendő mennyiség valódi értékéhez közeli értékmutatást vagy választ szolgáltat.
MEGJEGYZÉS: A pontosság kvalitatív fogalom.
5.19. pontossági osztály
A mérőeszközök olyan csoportja, amely a hibák specifikált határok között tartása céljából meghatározott metrológiai követelményeknek eleget tesz.
MEGJEGYZÉS: A pontossági osztályt rendszerint megállapodás szerinti számmal, vagy jellel jelölik, és ezt osztályjelnek nevezik.
5.20. mérőeszköz (értékmutatásának) hibája
A mérőeszköz értékmutatása mínusz a megfelelő bemenő mennyiség valódi értéke.
MEGJEGYZÉS: Mivel a valódi érték nem határozható meg, a gyakorlatban a konvencionális valódi értéket (helyes értéket) alkalmazzák. Ezt a fogalmat elsősorban akkor használják, amikor az eszköz egy etalonnal kerül összehasonlításra. Mérték esetében az értékmutatás a mértéknek tulajdonított érték.
5.21. legnagyobb megengedett hiba (mérőeszközé)
Mérőeszköz hibájának specifikációban, szabályzatban, stb. megengedett határértékei.
5.22. ellenőrzőponti hiba
A mérőeszköz hibája a mérőeszköz pontosságának ellenőrzésére kiválasztott előírt értékmutatásnál vagy mérendő mennyiség értéknél.
5.23. nullahiba
Ellenőrzőponti hiba, ha a mérendő mennyiség értéke nulla.
5.24. alaphiba (mérőeszközé)
A mérőeszköz referenciafeltételek mellett meghatározott hibája. A mérőeszköz értékmutatásának rendszeres hibája.
MEGJEGYZÉS: A mérőeszköz torzítása rendszerint megfelelő számú ismételt méréssel kapott értékmutatások átlagolásával becsülhető.
5.26. torzításmentesség (mérőeszközé)
A mérőeszköznek az a képessége, hogy rendszeres hiba nélküli értékmutatásokat ad.
5.27. ismétlőképesség (mérőeszközé)
A mérőeszköznek az a képessége, hogy azonos mérendő mennyiséget azonos feltételek között ismételten megmérve egymáshoz közeli értékmutatásokat ad.
MEGJEGYZÉS:
Ezek a feltételek:
Az ismétlőképesség mennyiségileg az értékmutatások szóródásának jellemzőivel fejezhető ki.
5.28. redukált hiba (mérőeszközé), vonatkoztatott hiba
A mérőeszköz hibája osztva egy, a mérőeszközre előírt értékkel.
MEGJEGYZÉS: Ezt az előírt értéket általában vonatkoztatási értéknek nevezik és lehet például a mérőeszköz átfogása vagy skálatartományának felső határa.
Minőségirányítási (MIR)
Szakkifejezések
1. A minőséggel kapcsolatos >>
2. Az irányítással kapcsolatos >>
3. A szervezettel kapcsolatos >>
4. A folyamattal és a termékkel >>
5. A jellemzőkkel kapcsolatos >>
6. A megfelelőséggel kapcsolatos >>
7. A dokumentációval kapcsolatos >>
8. A megvizsgálással kapcsolatos >>
10. A mérési folyamatok minőségir. >>
Környezetközpontú (KIR)
Munkahelyi Egészség..(MEBIR)
Élelmiszer-biztonsági (ÉBIR)
Információbiztonság (IBIR)
2025. május 06.
2025. május 07 - 09.
2025. május 07 - 09.
2025. május 08 - 09.
2025. május 09.
2025. május 09.
2025. május 12 - 14.
2025. május 12 - 13.
2025. május 12 - 13.
2025. május 12 - 13.
Ajándékok letöltése, újdonságok, szakmai témák automatikus értesítőjére feliratkozás >>
"A valós életből vett példák révén megvalósítható ötleteket állítottunk össze a csapattal. Az előadók felkészültsége és stílusa kiválóan illeszkedett az elvárásainkhoz. Köszönjük!"
Laczkó Tóth Gergely
www.kokai.hu
"Ajánlom a képzést minden olyan embernek, aki nehezen viseli a "száraz" anyagokat. Az előadó az ilyen embereknek is érdekesen fogja előadni azokat."
Farkas Szabolcs
www.fabricom.hu
"A képzések alaposak, széles látókörűek, életszerűek, újabb és újabb ötleteket adnak."
Bárdossy ldikó
www.elanders.com
"Jó, a vállalatunk igényeire kialakított képzést kaptunk, felkészült, kiváló oktatótól."
Nagy Sándor
DS Smith Packaging Hungary Kft.
"Gyors, pontos, csak a szükséges dolgokkal foglalkozik, de ha igény van rá kitér egyéni problémákra, javaslatokra is."
Vargáné Helyes Marina
DKG - East Zrt.
"Figyelemmel kísérhető, gyakorlatias képzés, rutinos előadó."
Fülöp Gyula
www.chemark.hu
"Nem igazi képzés, annál sokkal több, jó hangulatú tapasztalatcsere, ami messze nem a száraz tények felsorolásáról szól, aktuálissá téve személyre szóló példákkal."
Kiszela István
Sárvári Gyógyfürdő Kft.
"Remek lehetőség a tapasztalatcserére is."
Schell Tamás
Kőolajvezetéképítő Zrt.
"Nagyon jó, gyakorlatorientált és az igényeket maximálisan figyelembe vevő képzés."
Gyuk Attila
"Szakembereknek is hasznos ismeretek hozzáértő szakembertől tömören."
Dr. Becser Norbert
www.star-con.hu
Ajándékok letöltése, újdonságok, szakmai témák automatikus értesítőjére feliratkozás >>