1. Mennyiségek és egységek

1.1. mennyiség (mérhető)

Jelenség, tárgy vagy anyag minőségileg megkülönböztethető és mennyiségileg meghatározható tulajdonsága.

MEGJEGYZÉS: A mennyiség kifejezés egy általános értelemben vett mennyiségre <ilyenek az a.) pontban felsorolt példák>, vagy valamely konkrét mennyiségre <ilyenek a b.) pontban felsorolt példák> vonatkozhat.

PÉLDA:

1. ) általános értelemben vett mennyiségek: hosszúság, idő, tömeg, hőmérséklet, villamos ellenállás, anyagkoncentráció,
2. ) konkrét mennyiségek: egy rúd hossza, egy huzalminta villamos ellenállása, egy
   borminta alkohol anyagmennyiség koncentrációja.

Az egymáshoz viszonyított nagyságuk szerint sorba rendezhető mennyiségeket azonos fajtájú mennyiségeknek nevezik.

Az azonos fajtájú mennyiségek mennyiségkategóriákba sorolhatók, például:

• munka, hő, energia,
• vastagság, kerület, hullámhossz.

A mennyiségek jelképeit az ISO 31 tartalmazza.

1.2. mennyiségrendszer

Egymással meghatározott összefüggésben lévő, általános értelemben vett mennyiségek összessége.

1.3. alapmennyiség

Egy mennyiségrendszer olyan mennyiségeinek egyike, amelyeket megállapodásszerűen egymástól függetlennek tekintenek.

PÉLDA: A mechanika területén alapmennyiségnek szokás választani a hosszúságot, a tömeget és az időt.

MEGJEGYZÉS: Az 1.12-höz tartozó megjegyzés felsorolja azokat az alapmennyiségeket, amelyek egységei a Nemzetközi Mértékegységrendszer (az SI) alapegységei.

1.4. származtatott mennyiség

Egy mennyiségrendszerben a rendszer alapmennyiségeinek függvényeként definiált mennyiség.

PÉLDA: Egy olyan rendszerben, amelyben a hosszúság, a tömeg és az idő alapmennyiségek, a hosszúság és az idő hányadosaként definiált sebesség származtatott mennyiség.

1.5. mennyiség dimenziója

Kifejezés, amely egy mennyiségrendszer valamely mennyiségét a rendszer alapmennyiségeit reprezentáló tényezők hatványainak szorzataként adja meg.

PÉLDA: L⁰M⁰T^-2 az erő dimenziója egy olyan mennyiségrendszerben, amelynek alapmennyiségei a hosszúság, a tömeg, az idő, és ezek dimenziója rendre L, M és T.

MEGJEGYZÉS: Az alapmennyiségeket reprezentáló tényezők az alapmennyiségek dimenziói. A dimenzióalgebra részleteit az ISO 31-0 tartalmazza.

1.6. egység dimenziójú mennyiség, dimenziótlan mennyiség

Mennyiség, amelynek dimenzió kifejezésében az alapmennyiségek dimenzióinak hatványkitevői mind zérusok.

PÉLDA: fajlagos megnyúlás, súrlódási tényező, Mach-szám, optikai törésmutató, móltört (anyagmennyiség tört), tömegtört.

1.7. egység (mértékegység)

Megállapodás alapján elfogadott és definiált konkrét mennyiség, amellyel az ugyanolyan fajtájú más mennyiségek az e mennyiséghez viszonyított nagyságuk kifejezése céljából összehasonlíthatók.

MEGJEGYZÉS: Az egységeknek megállapodással elfogadott neve és jele van. Az azonos dimenziójú mennyiségek egységének lehet azonos neve és jele még akkor is, ha a mennyiségek nem ugyanolyan fajtájúak.

1.8. egység (mértékegység) jele

Egyezményes jel az egység jelölésére.

PÉLDA: a méter jele „m„, az amper jele „A„.

1.9. egységrendszer (mértékegység-rendszer)

Egy adott mennyiségrendszerhez tartozó alapegységek és adott szabályok szerint meghatározott származtatott egységek összessége.

PÉLDA: Nemzetközi Mértékegység-rendszer (SI)

1.10. koherens egység (mértékegység)

Az alapegységek hatványainak szorzataként kifejezhető olyan származtatott egység, amelyben az arányossági tényező 1.

MEGJEGYZÉS: A koherencia csak egy meghatározott egységrendszer alapegységeihez viszonyítva értelmezhető. Valamely egység lehet koherens az egyik rendszerben, de nem koherens egy másikban.

1.11. koherens egységrendszer

Olyan egységrendszer, amelynek minden származtatott egysége koherens.

PÉLDA: A következő (jelükkel kifejezett) egységek a Nemzetközi Mértékegységrendszeren (SI-n) belül a mechanikai egységek koherens rendszerének egy részét képezik: m, kg, s, m², m³, Hz=s^-1, m.s^-1, m.s^-2, kg.m-3, N=kg.m.s^-2, Pa=kg.m^-1.s^-2, J=kg.m².s^-2, W=kg.m².s^-3.

1.12. Nemzetközi Mértékegység-rendszer, SI

Az Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet (General Conference on Weights and Measures) által elfogadott és ajánlott koherens egységrendszer.
MEGJEGYZÉS: Az SI alapegységei jelenleg a következők:

	SI alapegység
Mennyiség	neve	jele
hosszúság	méter	m
tömeg	kilogramm	kg
idő	másodperc	s
elektromos áram	amper	A
termodinamikai hőmérséklet	kelvin	K
anyagmennyiség	mól	mol
fényerősség	kandela	cd

1.13. alapegység

Valamely alapmennyiség egysége az adott mennyiségrendszerben.

MEGJEGYZÉS: Bármely koherens egységrendszerben egy alapmennyiségnek csak egy alapegysége van.

1.14. származtatott egység

Valamely származtatott mennyiség egysége az adott mennyiségrendszerben.

MEGJEGYZÉS: Néhány származtatott egységnek külön neve és jele van, az SI-ben, például:

	Származtatott SI egység
Mennyiség	neve	jele
erő	newton	N
energia	joule	J
nyomás	pascal	Pa

1.15. rendszeren kívüli egység

Egység, amely nem tartozik valamely adott egységrendszerhez.

PÉLDA: az elektronvolt (kb. 1,60218.10^-19 J) az energia SI-n kívüli egysége; a nap, az óra, a perc az idő SI-n kívüli egységei.

1.16. egység (mértékegység) többszöröse
Nagyobb egység, amelyet adott egységből a skálára vonatkozó megállapodásoknak megfelelően képeznek.

PÉLDA: a méter egyik decimális többszöröse a kilométer, a másodperc egyik nem decimális többszöröse az óra.

1.17. egység (mértékegység) törtrésze

Kisebb egység, amelyet adott egységből a skálára vonatkozó megállapodásoknak megfelelően képeznek.

PÉLDA: a méter egyik decimális törtrésze a milliméter.

1.18. mennyiség értéke

Valamely konkrét mennyiség nagyságának kifejezése egy szám és egy egység szorzataként.

PÉLDA:

1. ) egy rúd hossza: 5,34 m vagy 534 cm
2. ) egy test tömege: 0,152 kg vagy 152 g
3. ) egy vízminta anyagmennyisége: 0,012 mol vagy 12 mmol.

MEGJEGYZÉS: A mennyiség értéke lehet pozitív, negatív vagy nulla. Egy mennyiség értéke többféleképpen is kifejezhető. A dimenziótlan mennyiségek értékeit általában nevezetlen számmal szokás kifejezni. Egy egység és egy szám szorzataként nem kifejezhető mennyiség egy egyezményes referenciaskálára, vagy egy mérési eljárásra, vagy mindkettőre történő hivatkozással jellemezhető.

1.19. valódi érték

Egy adott konkrét mennyiség definíciójának megfelelő érték.

MEGJEGYZÉS: Ez egy olyan érték, amely egy tökéletes méréssel lenne megkapható. A valódi értékek természetüknél fogva meghatározatlanok. Mivel egy konkrét mennyiség definíciójának több valódi érték is megfelelhet, a valódi érték fogalma előtt az a határozott névelő helyett inkább az egy határozatlan névelő használatos.

1.20. konvencionális valódi érték (mennyiségé), helyes érték

Valamely konkrét mennyiségnek tulajdonított, gyakran megegyezés alapján elfogadott olyan érték, amely az adott célnak megfelelő bizonytalanságú.

PÉLDA:

• Egy referenciaetalon által megvalósított mennyiségnek tulajdonított érték az adott helyen a mennyiség konvencionális valódi értékének tekinthető.
• Az Avogadro számnak a CODATA (1986) által ajánlott értéke: NA= 6,022 136 7.1023 mol^-1

MEGJEGYZÉS:
A konvencionális valódi értéket esetenként szokás tulajdonított értéknek, legjobb becslésnek, konvencionális értéknek vagy referencia értéknek is nevezni. A referencia érték ilyen értelmezése nem tévesztendő össze a referenciaértéknek az 5.7. definícióhoz tartozó megjegyzésben megadott értelmezésével.
A konvencionális valódi érték meghatározásához gyakran több mérési eredmény szükséges.

1.21. mérőszám (mennyiségé)

Egy mennyiség értékének és az érték kifejezésében használt egységnek a hányadosa.

PÉLDA:

az 1.18-hoz adott példákban a mérőszámok:

1. ) 5,34; 534;
2. ) 0,152; 152;
3. ) 0,012; 12.

1.22. egyezményes skála referenciaérték-skála

Azonos fajtájú konkrét mennyiségek akár folytonos, akár diszkrét értékeinek olyan rendezett készlete, amelyet megállapodással vonatkoztatási alapként definiálnak az adott fajtájú mennyiség értékeinek nagyság szerinti elrendezéséhez.

PÉLDA: a Mohs féle keménységi skála; a kémiai pH skála; a benzinek oktánszám skálája.