3. Mérési eredmények

3.1. mérési eredmény

A mérendő mennyiségnek tulajdonított, méréssel kapott érték.

MEGJEGYZÉS: Mérési eredmény megadásakor egyértelművé kell tenni, hogy azaz értékmutatásra, a korrigálatlan eredményre, a korrigált eredményre vagy több érték átlagára vonatkozik-e. A mérési eredmény teljes megadása a mérési bizonytalanságra vonatkozó információt is tartalmazza.

3.2. értékmutatás (mérőeszközé)

A mérendő mennyiségnek a mérőeszköz által szolgáltatott értéke.

MEGJEGYZÉS: Az értékmutató szerkezetről leolvasott érték közvetlen értékmutatásnak nevezhető, ami a műszerállandóval megszorozva adja az értékmutatást.
Az értékmutatás lehet a mérendő mennyiség, a mérőjel értéke vagy a mérendő mennyiség értékének kiszámításához szükséges valamely más mennyiség.
A mérték értékmutatása a mértéknek tulajdonított érték.

3.3. korrigálatlan eredmény

A mérési eredmény a rendszeres hiba korrekciókba vétele előtt.

3.4. korrigált eredmény

A mérési eredmény a rendszeres hiba korrekcióba vétele után.

3.5. mérési pontosság

A mérési eredménynek és a mérendő mennyiség valódi értékének a közelisége.

MEGJEGYZÉS:

– A pontosság kvalitatív fogalom.
– A precizitás kifejezés nem használható a pontosság helyett.

3.6. megismételhetőség (mérési eredményeké)

Azonos mérendő mennyiség azonos feltételek között megismételt mérései során kapott eredmények közelisége.

MEGJEGYZÉS: Ezeket a feltételeket megismételhetőségi feltételeknek nevezik. A megismételhetőségi feltételek azonos mérési módszert, azonos mérőszemélyt, azonos feltételek mellett használt azonos mérőeszközt, azonos mérési helyet és rövid időtartamon belüli ismétlés(eke)t jelentenek. A mérési eredmények megismételhetősége az eredmények szóródásának valamelyik jellemzőjével fejezhető ki.

3.7. reprodukálhatóság (mérési eredményeké)

Azonos mérendő mennyiség megváltoztatott feltételek mellett megismételt mérései során kapott eredmények közelisége.

MEGJEGYZÉS: A reprodukálhatóság specifikálásához a feltételek változásának specifikálása szükséges.
A megváltozott feltételek jelenthetik a mérési elv, a mérési módszer, a mérőszemély, a mérőeszköz, az alkalmazott etalon, a mérési helyszín, a használati feltételek, vagy az idő megváltozását. A mérési eredmények reprodukálhatósága mennyiségileg az eredmények szóródásának valamelyik jellemzőjével fejezhető ki. A mérési eredmények itt rendszerint korrigált eredményt jelentenek.

3.8. tapasztalati szórás

Ugyanazon mérendő mennyiség meghatározása céljából végzett „n” számú mérésből álló sorozat esetében az eredmények szóródását jellemző „s” mennyiség.

3.9. mérési bizonytalanság

A mérési eredményhez társított paraméter, amely a mérendő mennyiségnek megalapozottan tulajdonítható értékek szóródását jellemzi.

MEGJEGYZÉS: A paraméter lehet például a szórás (vagy annak adott többszöröse), vagy egy meghatározott megbízhatóságú tartomány félszélessége. A mérési bizonytalanságnak általában több összetevője van. Ezek egy része a mérési sorozatok eredményeinek statisztikai eloszlásából számítható ki és a tapasztalati szórással jellemezhető. A többi összetevőt, amelyek ugyancsak tapasztalati szórásokkal jellemezhetők, kísérlet vagy egyéb információ alapján feltételezett valószínűség eloszlásokból lehet meghatározni. Itt a mérési eredményen a mérendő mennyiség értékének a legjobb becslése értendő, és a feltevés az, hogy az eredmények szóródásához a bizonytalanság minden összetevője hozzájárul, köztük azok a rendszeres hatásokból származók is, amelyek a korrekcióknak és a referencia etalonoknak tulajdoníthatók.

3.10. hiba (mérési hiba)

A mérési eredmény mínusz a mérendő mennyiség valódi értéke.

MEGJEGYZÉS: Mivel a valódi érték nem határozható meg, a gyakorlatban a konvencionális valódi értéket kell használni. Ha a (mérési) hibát meg kell különböztetni a relatív hibától, akkor az előbbit gyakran abszolút mérési hibának nevezik. Az abszolút mérési hiba nem azonos a mérési hiba abszolút értékével.

3.11. eltérés

Az érték mínusz a referenciaértéke.

3.12. relatív hiba

A mérési hiba osztva a mérendő mennyiség valódi értékével.

MEGJEGYZÉS: Mivel a valódi érték nem meghatározható, a gyakorlatban helyette a konvencionális valódi értéket kell használni.

3.13. véletlen hiba

A mérési eredmény mínusz, azaz átlagérték, amely ugyanazon mérendő mennyiség megismételhetőségi feltételek között végzett végtelen sok mérésének eredményéül adódna.

MEGJEGYZÉS: A véletlen hiba = a hiba mínusz a rendszeres hiba.
Mivel csak véges számú mérést lehet elvégezni, a véletlen hibára csak becslés adható.

3.14. rendszeres hiba

Azaz átlagérték, amely ugyanazon mérendő mennyiség megismételhetőségi feltételek között végzett végtelen sok mérésének eredményéül adódna, mínusz a mérendő mennyiség valódi értéke.

MEGJEGYZÉS: A rendszeres hiba = a hiba mínusz a véletlen hiba.
A valódi értékhez hasonlóan a rendszeres hiba és annak okai sem lehetnek teljesen ismertek.

3.15. korrekció

A rendszeres hiba kompenzálása céljából a korrigálatlan mérési eredményhez algebrailag hozzáadott érték.

MEGJEGYZÉS: A korrekció a becsült rendszeres hiba mínusz egyszerese.
Mivel a rendszeres hiba nem lehet teljesen ismert, a kompenzálás sem lehet teljes.

3.16. korrekciós tényező

Számtényező, amellyel a rendszeres hiba kompenzálása céljából a korrigálatlan eredményt meg kell szorozni.

MEGJEGYZÉS: Mivel a rendszeres hiba nem lehet teljesen ismert, a kompenzáció sem lehet teljes.